Deszkriptív halmazmegadás
Egy halmazt kétféleképpen szokás megadni: felsorolással vagy egy tulajdonság segítségével. A deszkriptív (tulajdonság alapú) megadás azt jelenti, hogy megmondjuk, milyen feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy elem a halmazba tartozzon.
Felsorolásos megadás
Ilyenkor egyszerűen felsoroljuk az elemeket kapcsos zárójelben. Példa: A = {1,2,3,4}.
Deszkriptív megadás
A halmazt egy szabállyal vagy tulajdonsággal adjuk meg. Példa: B = {x | x páros szám és x < 10}. Ez azt jelenti, hogy B minden 10-nél kisebb páros számot tartalmaz.
Mindennapi példák
- C = {x | x olyan gyümölcs, ami piros színű} → például: {alma, cseresznye, eper}.
- D = {x | x egy évszak, amelyben gyakran esik az eső} → például: {tavasz, ősz}.
- E = {x | x egy hét napja, ami munkanap} → {hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek}.
Összefoglalás
A felsorolásos megadás inkább akkor hasznos, ha kevés elem van. Ha azonban a halmaz nagyobb, vagy végtelen, a deszkriptív megadás a célszerűbb, mert egy szabállyal röviden leírható.
Gyakorló feladat
Az anyagokat átnéztük és ellenőriztük, de hibák továbbra is előfordulhatnak. A tartalom kizárólag oktatási célt szolgál, ezért saját felelősségre használd, és szükség esetén ellenőrizd más forrásokkal is.
✨ Kérdezd Larát — a tanulási partnered
Fedezd fel a személyre szabott tanulási támogatást. Lara elmagyarázza az anyagot, összefoglalja a témákat és megválaszolja a kérdéseidet — az Go csomagtól elérhető.
Lara segít gyorsabban tanulni — kizárólag a ReadyTools Go, Plus és Max tagoknak.
© 2025 ReadyTools. Minden jog fenntartva.